Az Irgalmasság Anyja szíve, úgy tárul fel ma nekünk, mint aki megkapta annak a valóságnak a gyengéd érintését, amely túlmutat az érzékeken, és amely lehetővé tette, hogy lássa azt, ami az érzékek számára nem hozzáférhető vagy nem látható: Isten irgalmasságának kiapadhatatlan forrását, épp a szenvedés közepette. Rendíthetetlen reménnyel áll előttünk, amely gyümölcsöt hoz egy olyan szeretetben, amely másokért áldoz, de nem áldoz fel másokat. ” Íme, a fiad”

Ez a gyümölcs nekünk is lehetséges, hisz ezt is halljuk: „Íme, a te Anyád. Az Irgalmasság Anyja nem egy szerencsés egyéniségként tekintett magára a terméketlen nép közepette, hanem úgy, hanem úgy, hogy a kereszt alatt is megjövendölte számukra Isten anyaságának édes örömeit, mert „irgalma azokhoz van, akik félik őt nemzedékről nemzedékre”
Ehhez azonban belső éberséget kell ápolnunk a szívünkben, amelyet a legtöbbször nem birtokolunk a külső valóságok és a lelkünket betöltő képek és aggodalmak erős nyomása miatt. De ki talál időt arra, hogy meghallja Isten szavát és engedje magát vonzani szeretete által? Ki virraszt az imádságban a kétely és bizonytalanság éjszakáján? Ki várja az új nap hajnalát, hogy a hit lángját táplálja?
A Szűzanya segít nekünk megnyitni szívünket az egyetemes szeretet felé. Követnünk kell a példáját: „másokért áldoz, de senkit nem áldoz fel.’ Fáradhatatlannak kell lennünk a rászorulókkal való megosztásban, valamint a bűnösök megtéréséért és minden testvér tisztulásáért vállalt áldozatokban. Csak ezzel a testvéri és nagylelkű szeretettel tudjuk felépíteni magunkban a nehézségek közepette is megmaradó és meg nem fogyatkozó hitet és reményt. Egész életünkre szóló meghívás ez, melyben új életre kel Isten terve, amely az emberiségtől kezdettől fogva azt kérdezi: „Hol van a te testvéred, Ábel? […] A te testvéred vére kiált hozzám a földről!” (Ter 4,9).
Ma újra közel jön hozzánk az Irgalmasság Anyja, hogy mindazok szívébe, akik bíznak benne, elültesse Isten szeretetét, amely a saját szívében lángol. Olyan emberekké akar tenni bennünket, akik egész életüket Istennek ajánlják, és teljesen megosztják azt másokkal Isten szeretetéért.
